2014. április 4., péntek

Veteményeskert a célegyenesben

100 négyzetméter... Az pontosan az eddigi albérleteim alapterületének a duplája, van, aminek a háromszorosa. Lovas pályán ez körülbelül egy kis kör lovaglására elegendő terület. Nagyjából akkora, mint a házunk alapterülete. Sorolhatnám még az összehasonlításokat, de a fasorban se lennék vele, mert a 100 négyzetméternyi területet, amit már tavaly kinéztünk magunknak, hogy idéntől itt fogjuk a veteményezést űzni, ekézés után rotakapálni, kigazolni, átgereblyézni, megint kigazolni, megint elegyengetni gereblyével, az semmihez sem hasonlítható. Az első nap ilyen gondolatok cikáztak a fejünkben: jó lesz nekünk az osanos zöldség/nevelek mindent balkonládában/ki volt az az idióta, aki ide találta ki a kertet/nem csinálom tovább/na még egy kicsit/nem, ezzel sose leszünk kész/hazaakarokmennniiiiiii.
Magyarország taracknépességének a 95%-a nálunk él, ezt már bizton állíthatom. Ja, és mondtam már, hogy a szántás felszínre hozott egy csomó szőlőt?! Igen, karomnyi vastagokat. Nem, nem tudta kihúzni a földből a traktor. Szóval ilyen fincsiségek szomorították a délutánjainkat, amikor munka után még nekiálltunk a látszólag lehetetlen küldetésnek
Azonban a második nap végén elértük a mélypontot, és onnantól valahogy újult lendülettel vágtunk bele, aminek az eredményét itt láthatjátok a kezdetektől:
Hétvégén szeretném befejezni az ágyások kialakítását. Kísérleti jelleggel az egyiket sima szénahulladékkal takartam, amit a szénatároló szín környékéről gereblyéztem össze, a második a lóetető körüli, egész télen az időjárásnak kitett, valamint a lovak által meglehetősen megtrágyázott szénaadagot kapta meg, a harmadik pedig sima szalmát. A többire is mind lótrágyás szénamaradék fog kerülni, abból van a legtöbb, és szerintem nagyon jól fog jönni a talajnak egy kis trágyázás ilyen formán. A kép kicsit csalóka, és bár az eredeti tervrajzhoz képest kevesebb ágyásunk lesz, azért még így is bőven elég lesz, viszont az uborkáról lemondok, és talán a cukkiniről is, bár azon még nagyon agyalok, hogy hova rakhatnám, ugyanis nyáron imádom fogyasztani. A legtöbb helyet a paradicsomok fogják kapni, kézen fogva a sárgarépákkal, aztán lesz egy ágyása a paprikáknak, a hagymáknak, a céklának, illetve lesz még retek és fűszernövények is.

Biztos fogok még fázisfotókat hozni, hiszen szeretném megörökíteni a frissen elkészült összes ágyást, valamint még kapni fog egy körbekerítést, ugyanis ma is épp kint voltam gazolni, és ahogy a hátam mögötti lucernaföldre néztem, egy őzikével találtam szemben magam. Nem is tudom, melyikőnk illetődött meg jobban, minden esetre ő gyorsan elszelelt. Szerintem nem lehetett köztünk több 20 méternél. :)

Nincsenek megjegyzések: